Ne etessünk, takarmányozzunk! - Az aktív hátasló energiát igényel
A hátasló izommunkát végez, az általa megnövekedett energiaszükséglet függ a gyorsaságtól és a lovas terhelésétõl, amit a ló súlya 12%-ának tételeznek fel. Nagyobb munkateljesítmény által elsõsorban az energia– és a nátriumszükséglet nõ, kevésbé a fehérjéé. Fehérje nagyobb mennyiségben csak a tréning kezdetén kell, amikor nagyobb izomtömeg képzõdik.
Megfordítva hosszabb nyugalmi szünet után fokozott az ásványi anyagok (Ca, P) kijutása a csontokból, úgy hogy utána egy könnyû kezdéssel együttjáró feltáplálási szakaszra kell gondolni. A munkateljesítmény fokozódása által megnövekedett energiaszükségletet abrakkal fedezik. Így pl.. napi 1 kg zab által az 500 kg súlyú hátaslovat 60 kg súlyú lovas alatt terhelni lehet:
lépés 216 perc
vagy könnyû ügetés 65 perc
vagy munkaügetés 26 perc
vagy munkavágta 14 perc
vagy erõs erõfeszítés 8 perc.
Az 500 kg élõ súlyú ló könnyû munkát a lovat fenntartó szükségleten felül adott, kb. 1,5 kg (16,7 Mg, ill. 4 Mcal) takarmánnyal tud teljesíteni. Ez futószárazásból vagy lovas alatti munkából áll, melyben a lassú jármódok (lépés, könnyû ügetés, közepes ügetés) egy órán át kb. azonos arányban vannak elosztva.
Amint a lovat hosszabb ideig és jóval gyorsabb iramban veszik igénybe, közepes (szükséglet-többlet 16-33 Mg, ill. 4-8 Mcal) vagy nehéz (szükséglet-többlet 33 Mg, ill. 8 Mcal felett) munkáról van szó. A különbözõ munkateljesítmények energiaszükségletét alábbiak szerint becsülik:
könnyû munka 125%-ig a létfenntartó anyagcsere felett
közepes munka 125-150%
nehéz munka 150% felett.
A takarmányok fehérjetartalma mindig van olyan magas, hogy a szükséges energia elnyeréséhez szükségszerûen meghaladják a fehérjeszükségletet. Magasabb fehérjetartalmú takarmányok szükségtelenül terhelik a ló anyagforgalmát.
Alapverõ gondolatok az edzés elõtt
A célszerû takarmányozás fokozhatja a ló teljesítõképességét és idõtartamát, de nem egyenlítheti ki a ló meglévõ adottságait.
Itt a sportló–takarmányozás alapjai vannak összefoglalva és az, amit takarmányadagok „mixelésekor” figyelembe kell venni. Minden tréningnek azzal kell kezdõdnie, hogy célszerû fokozatosan növekvõ munkafeladat által izomtömeget építsen fel, valamint az izmokat, szalagokat, csontokat és szerv-rendszereket megszoktassa a terheléshez. Vonatkozik ez nemcsak fiatal lóra, hanem azokra is, amelyek hosszabb pihenõidõ után vannak vagy az általánosról speciális feladatra lesznek felkészítve. A felépítõ, majd teljesítményszakasz számára tápanyaoknak kell rendelkezésre állniuk, hogy adott esetben szûk keresztmetszetek áthidalására raktározódjanak.
Tartalékok képzése kell
Az edzés kezdetekor különösen a fiatal ló megemelt fehérjebevitellel izomtömeget kell, hogy felépítsen. A munkateljesítményhez fokozódik az energiabevitel. Az izzadsággal veszített nátrimot pótolni kell. Természetesen szükség van a többi ásványi anyagra, nyomelemre és vitaminokra is, azonban a terhelés okozta szükséglet–többlet a nyugalmi állapothoz viszonyítva nem olyan magas, mint általában gondolják. A ló teljesítõképessége és megjelenése tükrözheti az energiabevitelt. A májban és az izomzatban rövid idõ alatt mozgósító tartalékok raktározódnak. A zsírtartalékok mozgósítása csak az energia-háztartás erõsebb igénybevételekor történik. A ló energiáját a növényi részek közvetlen megemésztésébõl és a struktúraanyagok átalakításából, amit a legkisebb élõlények a vastagbélben végeznek. Az izomsejt különösen erõs teljesítményekor rövid ideig tartó energia–lökést igényel, ami egyrészt az emésztõcsõbõl, túlnyomórészt azonban a máj és izomzat tartalékaiból származik.
Az izomzat kárododása a bénulásos izomtestes vizelés akkor áll elõ, ha tartós tréningben nagyobb energiatartalékok képzõdnek az izomzatban és azok egy nyugalmi idõ után hirtelen építõdnek le.
Betartani a szálastakarmány szükséges mennyiségének adását
A gyomor–bélcsatorna súlyának lehetõleg alacsony szinten tartására, másrészt nagyobb teljesítmény esetében koncentráltabb energiahordozó nagyobb mennyiségének etethetõsége érdekében igyekeznek a szálastakarmány arányát lehetõség szerint alacsony szinten tartani. Itt azonban egy-egy minimális mennyiséget be kell tartani, ami kifejlett lovanként napi kb. 4 kg, ennek hiányában mutatkozó zavarok a túl rövid evési idõ, a takarmány túl gyors áthaladása a gyomor-bélcsatornán savak és gázok képzõdésével, étvágytalanság, kólika, patairha gyulladás, hátulsó lábak duzzanata és teljesítménycsökkenés.
Ezen kívül a vastagbél baktériumok már nem képeznek a teljesítmény számára fontos vitaminokat.
Nem utolsósorban elveszíti azután a bélsár a konzisztenciáját és híg, pépes lesz.
A kálcium és foszfor biztosítja a csontok, inak, szalagok stabilitását. Ezen ásványi anyagok hiánya vagy csak egymáshoz viszonyított helytelen arányuk oka lehet számos megbetegedésnek, mint csánkpók, kapta inszakadás, csönttörés, vagy nem specifikus sántaság. Pihenõ idõ után vagy a tréning kezdetén kalciumot és foszfort eleinte feleslegben kell adni, hogy fokozzák a beépülést a csontokba. A szükségleten felül figyelni kell a kalcium és foszfor arányának betartására, aminek 1,5:1 és 3:1 között kell lennie.
Nátriumot pótolni
Nátriumot és káliumot az izzadság von ki a testbõl. Kálium általában feleslegben van, úgy hogy csak a nátrium pótlására kell gondolni.
Nátriumhiány a vízháztartás zavarát okozhatja, így a gyomor béltartalom besûrûsödését és ezzel a kólika veszélyét, valamint a hõleadás hiányosságát az izzadság által, ami nátrium nélkül nem tud képzõdni.
A termelt energia több mint 60%-a nem fordítható munkateljesítményre, hanem hõvé alakul át. Ezért különösen magas külsõ hõmérséklet esetében és elégtelen izzadságképzéskor hõtorlódás állhat elõ, ami a keringési funkciót jelentõsen gátolja és szélsõséges esetben kollapszust okoz. A ló gyakori mosása akaratlanul fokozza a bõrön át történõ nátriumveszteséget.
A nyomalemek közül a vörös vértestecskék képzésében a vasnak, réznek és kobaltnak van szerepe. A–, B– és C–vitaminok különösen az oxigénátvitelben és az égési folyamatokban vesznek részt. Ezen a téren zavar várható, ha a szálastakarmány kevés vagy rossz minõségû, vagy ha a vastagbélflórát korokozók vagy bizonyos gyógyszerek (pl.: egyes antibiotikmok) károsítják.
Az E–vitamin és szelén ugyancsak az izomsejtben az oxigénellátásban vesznek részt, az E–vitamin ellátottság régebbi takarmányok, különösen darák etetésekor nagyon alacson lehet.
A D–vitamin hiányos kalciumellátáskor fokozhatja a kacium áthelyezõdését a csontból a növekedési zónába és csonttörékenységet okozhat. Ezenkívül magas A–vitamin adagok elõsegíthetik a kalcium lerakódást a vérerekben és ott megkeményedést okozhatnak.
Az adag összeállításakor figyelni kell tehát:
1. Az energiabevitelnek a tréning állapotához kell illeszkednie
2. Fokozott fehérjeellátás csak a tréning kezdetén az izomzat felépítéséhez képviselhetõ, máskor terheli a májat és vesét.
3. A kalcium és foszfor bevitele fontos a csontok, inak, szalagok számára, a nátriumnak a vízháztartásban van jelentõsége.
4. A vastagbélben a kedvezõ emésztési folyamatok fenntartják a B– és C–vitaminok termelését. A bélsár jól formált.
A tápanyagszükséglet gondos felmérése
A sportló és különösen a nagy teljesítményû ló takarmányozásának eredményes volta rendkívül függ attól, hogy betartották-e az adag összeállításának elveit. Itt elõször a takarmányok alkalmas voltára kell ügyelni, hogy jelentenek-e egyészségügyi kockázatot. (pl.: zöldliszt-por, 100 g feletti lenmag fõzés nélkül, be nem áztatott száraz szelet, sokáig állott, zúzott zab).
Biztosítani kell az adag ízletes voltát. Ez fokozható pl.: melasz és ízanyag útján.
A tápanyagszükséglet megállapításához fontos a munkateljesítmény pontos becslése. A ló típusa, bõr alatti zsírszövete adhat további tájékoztatást, hogy kell-e több energia a kevéssé izolált bõrön át történõ hõveszteség kiegészítésére (telivér-erek láthatók), szemben a jól izolált típussal (shetland, izland, hidegvérû). Másrészt ideges lovaknak fokozott mozgásaktivitásuk alapján nagyobb lehet az energiaszükségletük, mint a nyugodtabbaké.
Végül a tápanyagszükségletet összhangba kell hozni a takarmányok tápanyagtartalmával. Ez számításkor csak úgy lehetséges, ha a súlyadatok helyesek (mérlegelni) és ha számolnak azzal, hogy a gazdasági takarmányféleségek (pl.: széna, szalma, zab) beltartalma jelentõsen ingadozhat, (pl.: minõség, trágyázás, betakarítás idõpontja által). Lényeges szempont, aminek az adag összeállításakor szerepelnie kell, a takarmányféleség árának jutányos volta. Ez a takarmány energiatartalmától és árától függ. Az itt szereplõ áron nem tartanak igényt az aktuális piaci helyzettel való egyezésre. A tápok esetében megfontolandó, hogy ezekben már az ásványi anyagok nyomeleme és vitaminok is bele vannak dolgozva, tehát nem lehet csak az általános energiatartalomból kiindulni.
Helmut Rethemeier, Vlatha-Valdorf
Zab és granulátumszem mérték szerint
H. R. a military VB. második helyezettje évek óta jó kondiciójú sportlovakat mutat be, melyek még a nagy versenyeket is frissen fejezik be. Ez jelzi, hogy R. nemcsak lovai erejét tudja jól beosztani, hanem megfelelõ tartás és takarmányozás útján nagy teljesítményre felépíteni is. Lovait évek óta kelet westfáliai gazdaságában maga takarmányozza. A sport– és a panziós lovakat naponta kétszer látják el. Teljesítmény és adottság szerint a napi adag 5 és 7,5 kg zúzott zab között ingadozik, amihez 10-15% granulált takarmányt kevernek. H. R. hangsúlyozza, hogy minden nap frissen zúzott zabot kapnak lovai. Csak a nagy teljesítményû military lovai kapnak versenyidényben késõ este harmadik adagot.
Alapvetõen valamennyi ló csak este kap kb. 3 kg szénát. Ez szûkös adag, ezért H. R. azonnal meg is jegyzi: „nagyon fontosnak tartom a jó alomszalmát, amit nálunk reggel frissen visznek be. Ebbõl a lovak gyakorlatilag az egész délelõtt folyamán sokat esznek és fedezik vele struktúraigényüket.”
A zab nagyrészt saját termelésû, ha minõsége nem felel meg, megfelelõ nehéz zabot vásárolnak. A keveréktakarmány aránya H. R. szerint a jövõben sem lesz jelentõsen nagyobb, mert nem elégszik meg azzal, hogy a zsákon függõ cédulán csak a tápanyagarányt olvashassa. „Pontosan szeretném tudni, hogy mi van a takarmányban és erre ez idõ szerint a szokásos zárt deklaráció nem ad lehetõséget.” Panziós és sportlovait egy takarmányszállító kocsiból látja el, amiben elõzõleg a zabot és a tápot, esetenként valamennyi korpát kever össze. Tapasztalatait az ipari granulált takarmánnyal több éven át gyûjtötte és az állapította meg, hogy nagyobb granulátumot kevésbé jól esznek és mindig van néhány ló, amelyik az adajának elfogyasztásához sok idõt igényel, ellentétben a 4-5 mm nagyságú pellett keverékkel.
Azt, hogy H. R. milyen aktívan figyeli egyes lovai takarmányfelvételének módját és felvevõképességét jelzi az is, hogy egészen pontosan meg tudja mondani, hogy sportlovai mennyit esznek, illetve igényelnek.
„Ladalco csak napi 7-7,5 kg abrakot tud felvenni. Ha csak 1,5 kg-mal többet adnék neki, legkésõbb egy hét után eltelne. Ezután étvágytalansággal reagálna, aminek hatnia kell a teljesítményre is. Santiago viszont nem kap tõlem többet, mint napi 8,5 kg-t, bár bizonyára megenne 10 vagy akár 12 kg-ot is. De nincs több abrakra szüksége ahhoz, hogy csúcsteljesítményt nyújtson.”
A nyári hónapokban H. R. csúcslovai 1,5 órát kötõféken vezetve legelnek.
„Röviddel a nagy verseny elõtt ezt magam végzem. Ez hosszabb kontaktust teremt a lóhoz.”
Az ásványianyag–ellátás terén H. R. nézetei kiesnek a keretbõl. Nyalósót pl. alapvetõen elutasít. Nemcsak azért, mert növeli az istálló vízfogyasztását, hanem mert úgy véli, hogy a jól betakarított szénában és a zabban, valamint az ipari tápban van elég ásványi és hatóanyag. Ennek ellenére igyekszik néha a takarmányok ízletességét fokozni és szívesen ad lovanként néhány sárgarépát vagy évszaktól függõen almát.
Wiehelm Bettinger: Egyedileg etetni
A Waldbrunn-i ménesben, ahol W. B. az ugrólovasok fedettpálya királya ménesmesterként mûködik, a tenyész– és sportló istállóban erõsen egyedileg etetnek.
Mi minden lovat pontosan teljesítménye szerint látunk el. Így 4 és 9 kg közötti napi adagok adódnak.” Az abrak alapja a zab, amit helyben szereznek be és aminek magas hl súlyának kell lennie. Ezt a zabot kétnaponként frissen zúzzák és azután ipari granulátummal (táp) kombinációban adják. A nagy teljesítményûek versenyidényben további abrakkoncentrátumot kapnak.
A tenyészkancák, melyek a nyári hónapokban takarmányukat a legelõn találják, a téli félévben hasonló magasságú adagot kapnak.
Közvetlen választásuk után a csikók speciális csikónevelõ tápot kapnak elsõ életévük végéig.
Ennyi takarmányt kell lovanként tárolni.
Az abrak– és szálastakarmány tárolására szolgáló helyiség nagysága attól az idõtõl függ, ameddig a tárolásnak tartania kell. Az istállózási idõszakra 200 napot számolnak. Ez könnyû munkát végzõ 550 kg-os melegvérû ló szükségletét jelenti.
Az 1-2 hétnél hosszabb ideig tárolt takarmányok raktározóhelye feltétlenül a nedves meleg istállón kívül legyen. Ha szálastakarmányt istálló felett deszkapadláson tárolnák, számolni kell azzal, hogy legalább egy réteg, ha nem több átitatódik a nedves, meleg istállólevegõvel és megromlik. A takarmányt tároló helyiség legyen jól szellõztethetõ. talajtól való szigetelése széna (pl.: szalmával) vagy zsákban tárolt abrak számára elengedhetetlen.
Az abrak tárolható fából, mûanyagból vagy fémbõl készült silóban is. Védettnek kell lennie gombafertõzés, vízképzõdés, rovarok és rágcsálók ellen. Elengedhetetlen a silók rendszeres, lehetõleg minden újabb töltés elõtti ellenõrzése.
A silóban granuláltan tárolt tápot három hónapon belül meg kell etetni. Egész szemû zab esetén jóval hosszabb lehet a tárolási idõ. A silóból történõ takarmánykivételkor kerülni kell a lovak porterhelését. A zab zúzásakor közvetlenül a silóból való kivétel után ugyancsak bekövetkezhet ledörzsölés és ezzel porképzõdés, úgy hogy gyakran utótisztítás lenne kívánatos.
Így eteznek helyesen:
– Az etetési idõt pontosan be kell tartani
– Az etetés naponta legalább kétszer történjék, munkát végzõ lovak, tejelõ kancák és granulált ún. egyedüli takarmány etetésekor termeljen nyálat és ne csak vízzel tegye síkossá a takarmányt
– A szénát vagy szalmát az isátllófolyosón felrázni
– Az etetõ– és itatóedénynek mindig kifogástalanul tisztának kell lennie
– A lovakat mindig azonos sorrendben kell etetni.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Frissítések, újdonságok:
