GALOPP:


A galoppverseny szabályszerű üzleti tevékenység, mellyel világszerte sok pénzt keresnek. Miközbe a közönség a lósportnak csupán egyik oldalát látja,a háttérben ott húzödik a tenyésztés és a lovak kiképzése. A versenysport nem lebecsülendő gazdasági ágazat.
Mint a lófajtáknál a telivérek a galopp a lósportok forma 1 kategóriája, és ez a besorolás nem csupán a gyorsaságot veszi alapul. Hatalmas összegeket fektetnek mindabba, amit kutatással és fejlesztéssel elérni lehet a felszerelés, az állatorvoslás, tenyésztési technikák, szállítás terén. Ahogyan a hétköznapi autós is nyereséget húz abból, amit a Grand Prix csapatok számára kiagyalnak, a szabadidős lovas is abból merít, amit a lóversenysporthoz fejlesztettek, kipróbáltak és jónak ítéltek: akár kezdetben zsokéknak szánt kobakokat , akár a lószállító járműveket tekintjük. Az első ilyen transzportert 1816-ban építettek verseny lovak szálllítására. A lósport globalizációjával ma már majdnem mindennaposnak számít a lovak légi úton történő fuvarozása. A szervezett sport feltehetően a brit birodalom utolsó hagyatéka a világ számára. Majdnem minden népszerű sportág, így a krikett, a tenisz, a golf, és a futball mai formája a 19. század második felében alakult ki, a galopp azonban mindegyiket megelőzi. A telivérek 1750 és 1850 körül bukkantak fel. A galoppfutamokra körülbelül 1800 óta változatlan formában kerül sor.


A GALOPP TÖRTÉNETE:

Egyetlen lósport sem olyan jól és részletesen dokumentál mint a lóverseny. A legrégibb, még ma is létező angol pálya Chesterben található, ahol mind ez ideig 1540 lóversenyt bonyolítottak le. 1580-ban 1.Erzsébet királynő is részt vett a Salibury-síkságon megtartott lóversenyen. Doncaster térképére már 1600 előtt berajzolták a lóversenypályát. Az első epsomi versenyre 1640-ben került sor. Newmarket uralkodó szerepe 1700-ban kezdődött, amikor a királyi patrónus hozzájárult a lósport népszerűsítéséhez. 2.Károly már 1660-ban lakhelyéül választotta a várost. A versenynaptár, amelybenminden verseny és azok eredményei feljegyzésre kerülnek, 1727-ben hozták először nyilvánosságra. Az angol parlament 1740-ben minden kisseb, csekély összegért folytatott versenyt betiltott, hogy a sportot tágabb keretek közt támogassa. Diomed volt az 1780. évi első Derby győztese. A versenyek azóta is változattlan formában zajlanak. Nagy Britanniában 59 versenypálya található . Csak nagypénteken és szenteste nincs lóverseny.
A galopp - és a hozzá tartozó ipar - főként ott terjed el, ahol a britek befolyása érvényesül. Az első hivatalos észak-amerikai lóversenyt 1665-ben hívták életre Long Island-on, New Yorkban.
Az első szervezett lóversenyt Franciaországban 1776-ban Párizsban, Németországban 1822-ben Meckhlenburgban rendezték. Magarországon 1827-től vannak rendszeresen versenyek Széchenyi István kezdeményezésére. A déli féltekén 1810-ben az ausztráliai Sydney, majd 1842-ben az újzélandi Auckland volt az első szervezett lóversny színhelye.

A SPORT SZERKEZETE:

A galopp verseny szerkezete gyakran megtéveszti a laikusokat - alapjában véve rendkívül egyszerű, és a világon mindenütt azonos. Sarkalatos pontja a ló tulajdonosa, akitől a többi tényező függ A tulajdonos (lett légyen magánszemély, társaság, szindikátus, klub vagy bármely más üzleti társulás) hivatásos trénert foglalkoztat.. Ő gondozza és tartja edzésben a lovat. Felfogadnak továbbá egy zsokét is, aki a lóval versenyez. A ló tulajdonosa lehet olyan tehetős személy, mint Mohammed Al Maktoum sejk, a Dubai emirátus uralkodóházának, a világ egyik leggazdagabb családjának a tagja, aki világszerte több ezer lovat futtat saját színeiben; de olyan valaki is lehet, akinek egy kis szindikátus vagy versenyklub tagjaként egyetlen ló van birtokában.Egyes tulajdonosok csupán hobbiból, és nem pénzügyi megfontolásból tartanak lovat. Mások ezzel szemben csak üzletnek tekintik (a lovak gyakorta valamely cég nevét viselik, és zsokék meze reklámhordó szerepet tölt be). Az is előfordul, hogy kedvtelés és az üzlet egyaránt szerepet játszik a lótartásban. A tulajdonos maga is tenyésztheti az állatot, de tenyésztőtől is vásárolhat. A leggazdagabb tulajdonosok - Európában például Mohamed sejk és Maktoum-család más tagjai, Khaled Abdullah, Aga Khan, Cheveley Park Stud óriás ménessel rendelkeznek.

Forrás: Gabo - Lovak könyv