Hőszigetelés
A hőszigetelés célja
- a kívánt hőmérséklet kialakítása,
- a falakon és a mennyezeten a párakicsapódás következtében megjelenő vízcseppek (felületi kondenzátum) kialakulásának megakadályozása,
- magkondenzátum kialakulásának megakadályozása a falakban,
- a fagykárok elleni védelem.

A hőszigetelés feladata, hogy az épületelemek hőelnyelését csökkentve egyenletes szinten tartsa az istálló hőháztartását. Más szóval: a fokozott szellőztetés következtében kialakuló hőveszteséget az épületelemek csekélyebb hőveszteségének kell ellensúlyoznia.
A hőháztartás értékeit a következőképpen számolhatjuk ki:

QTi = QB + QL ,
ahol QTi - az állatok hőtermelése,
QB - az épületelemek okozta
hőveszteség,
QL - a szellőzés következtében kialakuló hőveszteség.
A lóistálló tervezésekor ajánlott értékek a következők:
- a box nagysága 11 m2,
- az istálló magassága legalább 2,5 m,
- az istállófolyosó szélessége 2,5-3 m.

Ilyen kialakítás esetén viszonylag nagy, lovanként kb. 45 m2-nyi légtér áll rendelkezésre. A megfelelő levegőrátákat és a szükséges istálló-hőmérsékletet figyelembe véve kialakítható az istálló egészséges hőháztartása.
Az épületelemek többféle építőanyagból állnak (pl. a fal részei: külső vakolat, hőszigetelő réteg, falszer-kezet, belső vakolat). A hőszigetelés tervezésekor figyelembe kell venni az építésben felhasznált anyagok hővezető és hőtároló képességét, továbbá a párolgást is.
Az átmeneti hőtárolás, valamint a nappal és az éjszaka folyamán végbemenő hőleadás kiegyenlítettebb hőmérsékleti viszonyokat teremt az istállóban.

Valamely építőanyag hővezető képességét hővezető számmal fejezik ki. Mértékegysége a watt. A hővezető szám azt a hőmennyiséget adja meg, amely az adott építőanyag 1 m3-én 1 óra alatt átfolyik, ha a két oldal között 1 °K-nyi a hőmérséklet-különbség. Az alacsony hővezetésszámú anyagokat hőszigetelőként használják.
A hőáthaladási érték a valamely épületelemen áthaladó hő mennyiségét (W/m2) adja meg.

A falak és födémek hőszigetelése különösen fontos, mert a hőháztartás kiegyenlítése csak a nagy felü-leteken lehetséges. Többrétegű épületelemek esetében nemcsak az egyes felhasznált építőanyagok hőszige-telésének van jelentősége, hanem azok épületelemen belül való elhelyezésének is. Ha a többrétegű építőelembe rossz hőszigetelő építőanyagot építenek bele, ún. magkondenzátum keletkezik, vagyis ezen épületelem a környezetnél hidegebb felületén a falon kondenzvíz csapódik ki.
A falon kívül van szükség a legjobb hőszigetelésre, így megakadályozható a kondenzátumok kialakulása és a fagykár.
Az istálló térelválasztó részeinek hőszigetelését úgy tervezzük, hogy itt se alakulhasson ki magkondenzátum, tehát a falak és a födém felületének, illetve az istálló levegőjének hőmérsékleti különbsége ne haladja meg a 3 °C-ot.
A falak és a födém optimális hőáthaladási értéke 0,5-0,7.

Az ablakok és a külső szellőzők hőszigetelése. Az ablakok üvegfelületének meglehetősen csekély a hő-szigetelő képessége. Normál üvegezés esetén mindössze 4,56 W/m2 K, szigetelő üvegezésnél fa- vagy műanyag kerettel 6 mm-es táblatávolságnál 3,3 W/m2 K, 12 mm-es táblatávolságnál 3 W/m2 K. Emiatt télen az ablaktáblákon nem kerülhető el teljesen, a jó hőszigetelésű ablakokon azonban csökkenthető a felületi kondenzátum kialakulása. Ez az ablakkeretekre is vonatkozik: legjobb hőszigetelő a fa vagy a műanyag ablak-keret, a fém- vagy betonkeretek ún. hőhidakat képeznek. A lovak számára (optimális módon) elérhető ablakokat erős ráccsal és biztonsági üveggel kell ellátni.
Üvegablakok helyett kettős műanyag lemezeket is alkalmazhatunk. Előnyük, hogy könnyen megmunkálhatók (fúrhatók, fűrészelhetők) és hogy keret nélkül is beépíthetők.
A falak és a födémek hőszigetelésének külső szellőzők beépítése esetén még jobbnak kell lennie, ellenkező esetben felborulhat az istálló hőháztartása, annak minden káros következményével. Szellőzők esetében a hőmérséklet néha fagypont alá süllyed az istállóban, ami a ló egészségére nem káros ugyan, de emeli a takarmányszükségletet, az önitatók fagykár elleni zárása pedig munkaigényesebbé teszi az állatok gondozását: naponta többször kézzel kell itatni.

Páraszigetelés. Az épületek hőszigetelésén belül a páraszigetelésnek is nagy a jelentősége, hiszen kondenzátum úgy is keletkezhet, hogy ha a vízgőzt jobban áteresztő építőanyagot csekélyebb áteresztőképességű követi a többrétegű épületelemben.
A páraáteresztő képesség közvetve is hat az istállóklímára, mivel a nedvesség a hőszigetelést is befolyásolja.
A pára behatolását az épületelemekbe elméletben megakadályozhatjuk a belső falakra felhordott vízzáró réteggel, ez azonban meggátolja az építőanyagok természetes légzését. A lóistállóban tehát kerüljük ezt a megoldást, mert egészségtelen az állatok számára.

Forrás: Pointernet