WESTERN: TRAIL
Avagy tereplovaglás a lovaspályán? II

A kapu
Ahogyan a többi feladatnál, itt sem csak annak elvégzése a fontos, hanem sokkal inkább az számít, hogyan hajtjuk végre.
Pozitív értékelést kapunk, ha vigyázunk arra, hogy a kaput csak olyan kicsire nyissuk ki, amennyire tudjuk. Hiszen a feladat célja nemcsak az "áthaladás", hanem az is, hogy úgy tudjunk kimenni a "karámból", hogy a "bent maradó marhák" ne tudjanak mellettünk kiszökni. Így értelmet nyer az az elvárás is, hogy a lovas nem engedheti el az ajtót. Fontos követelmény a lóval szemben, hogy mindvégig a "lovas keze alá dolgozzon", vagyis segítse, és semmiképpen ne hátráltassa (pl. egy elhátrálással) a feladat végrehajtását.

Járórudak

A lépés-, ügetô- és vágta-járórudak a ló azon képességét mutatják meg, hogyan tud a lépéseire odafigyelni. Ha egy ló a vágta-járórúdon ügetésbe esik vissza, az azt mutatja, hogy vágtában nem volt képes eléggé rövidülni. Ez azonban nemcsak a ló, hanem a lovas hibája is lehet. Ugyanis gyakran elôfordul, hogy a rudakra való rálovaglás során a lovas túlságosan felveszi a szárakat, mert nem bízik eléggé lovában, és ezzel megtöri a ló lendületét. A legnagyobb hiba a vágta-járórudon való áthaladás során, ha a ló rálép valamelyik rúdra (ami nagyon veszélyes, mert balesetet okozhat), vagy ha átrohan azokon.
A rudak felett a szárak kicsi felvételével, engedésével lehet felhívni a ló figyelmét a rúdra.
A feladat teljesítése során a biztonságos végrehajtás mellett a pontosság a legfontosabb. Ezért ha nincs más elôírva, akkor a biztosra törekedve a rudak közepét érdemes meglovagolni úgy, hogy a rudak között a ló csak egy-egy lépést tegyen meg.

Hátraléptetés különbözô vonalon, rudak és bóják között

Fontos, hogy a rudak és bóják közötti hátraléptetések otthoni gyakorlása során mindig csak 1-2 lépést tegyünk meg, majd álljunk meg akár percekre is (dohányzók elônyben!), hogy a ló megtanuljon a lovas jeleire várni, nyugodtan állva maradni. Gyakorlás során többnyire tehát szakaszosan lépésrôl lépésre kell a hátraléptetés-feladatot megoldani, viszont versenyen - ha a ló tényleg jól és hibabiztosan megy - folyamatosan is hátraléptethetjük.
Ezért pl. egy reining lóval nehezebb a trail feladatokat megoldani, mert arra vannak tanítva, hogy a nyomásra (lábra és szárra) azonnal, nagy gyors lépésekkel reagáljanak.
A hátraléptetés során fontos, hogy a ló megakadás nélkül, folyamatosan menjen a rudak között középen hátra anélkül, hogy oldalra vagy elôre is kilépne.
A legelsô alkalommal, amikor a rudak közti hátralépést tanítjuk, és a ló nem akar hátrafelé bemenni a rudak közé, akkor úgy lovagoljunk szembôl be, hogy azelôtt álljunk meg, mielôtt a fara elhagyná a rudakat, és innen próbáljuk meg hátraléptetni.

További feladatok

A különbözô alakban történô oldalléptetések - ugyanúgy, ahogy a hátraléptetés is - a lónak a lovas segítségeire való reagálást mutatják meg.
A rudak feletti oldaljárásokat is érdemes elôször lépésrôl lépésre tanítani, és kezdô ló esetén ne kezdjük mindjárt a rúd felett. A legtöbb ló idegenkedik attól, hogy a "lába közé" vegye a rudat. Ezért az oldalléptetést ajánlatos elôször a rúd elôtt gyakorolni, majd azt átléptetve és felette megállva fejleszteni tovább.
A feladat végrehajtása során fontos értékelési szempont, hogy a ló keresztez-e mind a mellsô, illetve a hátulsó lábaival, folyamatosan, megakadás nélkül hajtja-e végre a feladatot.
Az oldalléptetés során megengedett egy enyhe, a mozgás irányába történô állítás.
A híd, különösen ha világos színu és alatta vizet szimbolizálunk, a ló irányíthatóságát, engedelmességét teszteli.
A kapuhoz hasonlóan ez is egy életszeru feladat, hiszen kinek nem került még útjába terepen híd? A feladat megoldása során - a valóságban adódó veszélyessége miatt - fontos, hogy a ló középen haladjon át rajta. Megengedett, hogy figyelmesen megnézze, de a hosszabb késlekedés (megtorpanás), oldalra, hátra való kitörés nem kívánatos. Súlyos hibának számít az is, ha a ló lelép a hídról, mert az olyan, mintha a vízbe lépett volna, tehát veszélyeztette lovasát.
A kabát le- és felvétele lóhátról egy praktikus feladat - mert valószínu mindenkivel elôfordult már, hogy erre szüksége lett volna - de ugyanakkor veszélyt is rejthet, mert a lovas elvesztheti a lova feletti kontrollját. Képzeljük csak el, mi történhet, ha a ló eközben ijed meg a hozzá érô kabáttól, miközben a lovas félig belebújt már a ruhába! Ha azonban nyerni akarunk, és meg akarjuk mutatni, hogy 100%-ban megbízunk a lovunkba, akkor egyszeruen csak tegyük le a szárakat és úgy öltözködjünk. Ha a bizalom nem teljes, akkor "jobb félni, mint megijedni" alapon, legalább egy kézzel tartsuk a szárakat.
A lóról való leszállás és a "ló helyben maradása feladat" lehetôséget ad, hogy megmutathassuk, abszolút megbízunk a lovunkban. A földre engedett két szár - önmagában is - azt jelentse lovunk számára, hogy nélkülünk is maradjon helyben. Ha távozás elôtt "whoa"-t kiabálva néhányszor megrántjuk a szárat, az azt mutatja a bírónak, hogy nem vagyunk biztosak abban, hogy lovunk helyben fog maradni. Tehát ha ez a feladat szerepel a versenyen, és biztosak vagyunk a lovunkban, hagyjuk csak egyszerôen a földön a szárakat, és hátranézés nélkül távolodjunk el a lótól a kiírás szerint.

Általánosságban

A feladatok végrehajtása során a fô szempont az, hogy a ló könnyedén, folyamatosan, egyenesre állítva, alig látható segítségadásokkal, nem túlzottan összeszedve, mindvégig a szárak között maradva oldja meg a feladatokat. A lovat olyan kevés "láthatatlan" segítséggel kell folyamatos lovaglással lovagolni, ahogy csak lehet.
Gyakorlás során az aktuális feladatban, valamint a versenyen soha ne veszekedjünk a lóval, soha ne korrigáljuk túl durván. A cél az, hogy a ló a versenyt, a feladatokat pozitív, "jó dolognak" tekintse. Ezért ha valamit elront, azt úgy javítsuk, hogy hagyjuk el a feladatot és "kívül" korrigáljuk. Ennek az alapszabálynak az áthágása az amatôr lovasok leggyakoribb hibája! Ezért látjuk gyakran a versenyeken, hogy a ló nem szívesen megy be pl. a rudak közé, mert tudja, hogy ott kellemetlenségek várnak rá.
A mozgás minôségére ebben a versenyszámban nem helyeznek akkora hangsúlyt, mint a pleasure-ben, de itt is fontos, hogy a ló mind a három jármódban természetes összeszedettséggel menjen, eközben az akadályok között és alatt mozgásának üteme és irama mindvégig állandó marad.

Bírálat

Egy akadály leküzdése során 0 pontot kap a versenyzô, ha pl. az akadályokat nem az elôírt sorrendben oldja meg, vagy ha úgy hagy ki egy akadályt, hogy meg sem próbálja megoldani.
Pontlevonás jár pl. az akadályok (pl. járórudak) érintéséért, vagy ha azokra rálép, illetve az elôírt jármód megváltoztatásáért. Hátralépéssel, meneküléssel, akadály elhagyással, stb. történô ellenszegülésért, a ló durva engedetlensége (kirúgás, bakolás, ágaskodás, csapás a mellsô lábakkal) miatt, egy akadály nem megfelelô oldalról történô leküzdése, megközelítése, elhagyása, illetve nem teljes befejezése miatt, stb.

Pontozás

Minden feladatot külön pontoznak, a hibákért pontlevonás jár.
A mínusz 1,5 különösen rosszat, a mínusz 1 pont = nagyon rosszat, a mínusz 0,5 = rosszat, a nulla = megfelelôt, a 0,5 = jót, az 1 = nagyon jót, az 1,5 = kiválót jelent.
A büntetôpontok adása független a feladatokra adott pontoktól.

Általános "íratlan szabályok"

Ellenszegülés esetén 3 próbálkozás megengedett.
Ha a lovas nem tudja megoldani a feladatot, ne menjen magától át a következôre, hanem várja meg, hogy a bíró engedélyezze.

Forrás: Pointernet