Répa, retek, mogyoró... - mit egyenek télen a lovaink?

A közismert mondóka persze a lovak esetében nem egészen jó felsorolás, inkább azt kellene mondanunk: sárgarépa, rétesalma, görögdinnye... Így ugyan nem rímelne a gyerekvers, de az r" betűket éppúgy lehetne ropogtatni, ahogyan lovaink tennék ezt az itt felsorolt eledelekkel.
Mert ezek itt egytől-egyig remek takarmánykiegészítők lehetnek az őszi-téli hónapokra, arra az időre, amíg nemigen juthatnak egyéb zöldtakarmányhoz és vitaminokhoz a lovaink.

Abrakok

A nyári szezonban, ha nem lovagoltuk túl gyakran a lovunkat és a napok nagy részét a legelőn töltötte, akkor talán nem is igen adtunk neki abrakot ebben az időszakban. Ha a legelő összetétele - és persze az épp aktuális időjárás - megfelelő, akkor egy pihenő, vagy egy igen könnyű munkát végző lónak elegendő tápanyagot nyújt az egész napos legelés. Ha még ezek után a lovak éjszakára boxba is kerülnek, ahol jó minőségű alomszalma és ráadásul az ébrenlét óráira, amolyan "unaloműzőként" széna is van előttük, akkor végképp felesleges a túlzott abraketetés.
Az ősz beköszöntével a zöldetetésnek sajnos vége, így tehát fokozatosan vissza kell állnunk a nagyobb mennyiségű abrak etetésére. A hagyományos gabonafélék (árpa, búza, rozs, zab) közül lehetőség szerint a zabot válasszuk, mert azt könnyen emészti, és túletetni sem igen lehet, nem tud "bezabálni" belőle a ló. Az árpa túl szúrós, a búza túl apró szemű, a rozs sem az igazi - ezeket hagyjuk meg a különféle takarmánygyártó cégeknek, a lovak számára is jól emészthető formában kapjuk vissza majd a tápokban.
Ha a zab nem túl tiszta, poros, vagy sok benne az ocsú, célszerű nedvesen etetni, de még jobb, ha úgynevezett "macs"-ot keverünk belőle. Ehhez a zab mellé kb. fele annyi búzakorpa, plusz egy marék lenmag kerüljön, és ezt annyi meleg vízzel kell összekeverni, hogy puha - de nem tocsogós - masszát kapjunk. A lovak örömmel fogyasztják majd ezt a csemegét, és nyugodtan etethetünk ilyet akár minden nap is, legfeljebb a lenmagot mindössze hetente egyszer adagoljuk a keverékhez.
A téli időszakban szívesen ropogtatnak a lovak szemes, vagy akár csöves kukoricát is - ezzel azonban csínján kell bánni, mert erősen hizlal és "fűt", vagyis jobban izzadnak tőle a lovak munka közben.

Széna és szalma

A széna természetesen ne legyen penészes, csakis jó minőségű szálastakarmányt etessünk, hogy elkerüljük a takarmányok okozta súlyos kólikás megbetegedéseket. Az alomszalma minőségére is ügyeljünk, a legtöbb ló ugyanis szívesen fogyaszt belőle, némelyikük elég komoly mennyiséget. Vagyis a penészes, vizes, rossz minőségű szalma éppúgy veszélyt rejt, mint amelyekkel a széna esetében számolnunk kell.
Sajnos azonban a legjobb minőségű széna sem tudja azt a vitaminmennyiséget nyújtani, amelyre a lovaknak szüksége lenne, hiszen a száradás során sok értékes anyag is elvész a fűfélékből, nemcsak a víz. Éppen ezért ebben az időszakban gondoskodnunk kell megfelelő kiegészítőkről.

Tápok és gyári takarmánykiegészítők

Ha a hagyományos réti széna plusz zab etetés helyett vagy mellett valamilyen gyári lótápot etetünk abrakként, abban számos kiegészítő vitamin is található, így az őszi-téli vitaminpótlás részben megoldott. A tápok zsákján ráadásul minden esetben feltüntetik az összetételt, ami alapján kiszámítható, hogy milyen vitaminból, ásványi anyagból kell vagy legalábbis érdemes további kiegészítést adni. A gyári takarmánykiegészítők etetésénél ügyeljünk az adagolás pontos betartására, mert a túlzott bevitel is majdnem olyan káros lehet, mint a vitaminok hiánya a szervezetben.

Zöldségek és gyümölcsök

És elérkeztünk végre a "répa, retek, mogyoró..." népes csapatához! Minden lótulajdonos, aki látta már lovát étkezni, tudja, hogy a lovak kifejezetten "ínyencek" - imádják a különleges csemegéket, az édes dolgokat, a nedves, "szaftos" ennivalókat. Persze félreértés ne essék: nem franciakrémesre és körömpörköltre gondoltunk... De tény, hogy a legtöbb ló kedveli a változatosságot, illetve a természetes kiegészítőket, a zöldség- és gyümölcsféléket.
A legalapvetőbb etethető zöldségféle a répa. Ezen belül szinte bármelyik répaféle megfelelő, legyen az akár sárgarépa, akár takarmányrépa, akár cukorrépa. A répa tárolása is viszonylag egyszerű, így nagyobb mennyiséget is vásárolhatunk belőle, mert homokba ágyazva, elvermelve, illetve száraz pincében aránylag sokáig tárolhatjuk. De ha csak egy-két ló etetéséről kell gondoskodnunk, egész télen vásárolhatunk a piacon is sárgarépát, nem kell a tárolással bíbelődnünk.
Az alma szintén a legkedveltebb vitaminforrások egyike - élvezettel csámcsognak rajta a lovak, akár külön, akár az egyéb takarmányokkal összekeverve kínáljuk vele őket. Szintén jól tárolható takarmánykiegészítő, és nemigen lehet túladagolni: akár napi két-három kilogramm is gond nélkül megetethető belőle, csak a tulajdonos pénztárcája bírja a dolgot...
A nyár végével sajnos befejeződik a dinnyeszezon is, pedig a görögdinnye a lovak egyik legkedveltebb csemegéje. Aki megengedheti magának, hogy dinnyével töltsön meg egy hűtőládát, nagy örömet szerez vele a lovainak, a befagyasztott és felengedett görögdinnyéket a lovak boldogan fogyasztják bármikor a tél folyamán, csak arra kell ügyelni, hogy valóban teljesen kiolvadjon, mielőtt a lovak elé tesszük.
Számos kiskerttulajdonosnál ősszel egyszerre túl sok lesz a töktermés - a főző- és sütőtök szintén kedvelt csemegéje lehet a lovaknak, és ha megfelelő száraz, hűvös (de fagymentes) helyen tudjuk tárolni, ez is sokáig lehet kiegészítő táplálék a téli hónapokban.
A zöldség- és gyümölcsféléket etethetjük akár napközben csemegeként, akár etetési időben az abrakkal keverve, szeletelve, amolyan "svédasztalt" kínálva a lovainknak.
És aki még karácsonykor is legeltetni szeretne - és persze van hozzá türelme és némi helye is -, az szórjon egy nagyobb láda aljára földet, vessen bele egy kevés zabot vagy árpát, és rendszeresen locsolgassa. Néhány hét elteltével ínycsiklandó legelnivalóvá növi ki magát, amelyet a jól végzett munka jutalmaként, vagy épp egy házi versenyen a lónak szánt díjként is odaadhatunk kedvenceinknek.